Kkv besorolás meghatározása

KKV besorolás meghatározása

KKV besorolás – Így állapítható meg vállalkozása mérete

Szeretné megtudni, hogy vállalkozása mikrovállalkozásnak, kisvállalkozásnak vagy középvállalkozásnak minősül-e? Ez az útmutató segít eligazodni a hivatalos KKV besorolási szabályok között – érthetően, gyakorlatiasan.

A KKV kategóriákat a 2004. évi XXXIV. törvény szabályozza, amely meghatározza a létszám-, árbevétel- és mérlegfőösszeg-határokat.

KKV kategóriák – Besorolási feltételek

A vállalkozás mérete három mutató alapján határozható meg:
– foglalkoztatotti létszám
– éves nettó árbevétel
– mérlegfőösszeg

🔹 Mikrovállalkozás

  • Kevesebb mint 10 fő alkalmazott
  • Éves árbevétel vagy mérlegfőösszeg: max. 2 millió euró (forintban átszámítva)

🔹 Kisvállalkozás

  • Kevesebb mint 50 fő alkalmazott
  • Éves árbevétel vagy mérlegfőösszeg: max. 10 millió euró

🔹 Középvállalkozás

  • Kevesebb mint 250 fő alkalmazott
  • Éves árbevétel: max. 50 millió euró, vagy
  • Mérlegfőösszeg: max. 43 millió euró

Hogyan történik a besorolás?

  • A mutatókat az utolsó elfogadott éves beszámoló alapján kell figyelembe venni.
  • Az eurós összegeket forintra kell átszámítani, mégpedig a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, az üzleti év lezárásakor érvényes deviza középárfolyamon.

Újonnan alapított vállalkozások esetén:

→ Az MNB árfolyamát a tárgyévet megelőző év utolsó napján kell alkalmazni.

Ki nem minősül KKV-nak?

A fentiektől eltérően nem számít KKV-nak az a vállalkozás, amelyben az állami vagy önkormányzati tulajdon meghaladja a 25%-ot – akár közvetlenül, akár közvetve.

Kategóriaváltás szabálya

A vállalkozás besorolása csak akkor módosulhat, ha két egymást követő évben:

  • túllépi egy magasabb kategória határait, vagy
  • alulteljesíti az aktuális kategória szintjét.

Partnervállalkozások és kapcsolódó vállalkozások

A KKV besorolás megállapításakor nemcsak a saját adatait kell figyelembe venni, hanem a partner- és kapcsolódó vállalkozások adatait is.

🔸 Partnervállalkozás

  • Nem minősül kapcsolódónak
  • Egy másik vállalkozás legalább 25%-os tulajdonrészt birtokol benne, vagy fordítva

🔸 Kapcsolódó vállalkozás

Akkor beszélünk kapcsolódó vállalkozásról, ha például:

  • egyik cég a másikban többségi szavazati joggal rendelkezik,
  • képes meghatározni a vezető tisztségviselők többségét,
  • létesítő okirat vagy szerződés alapján döntő befolyással, ellenőrzéssel bír,
  • közös irányítás alatt áll több vállalkozáson keresztül,
  • természetes személy vagy csoport irányít több vállalkozást ugyanazon vagy szomszédos piacon.

Mi az a szomszédos piac?

A szomszédos piac egy adott termék vagy szolgáltatás értékesítési láncolatának olyan szintje, amely:

  • vertikálisan megelőzi vagy követi az adott piacot,
  • például az előállítás, nagykereskedelem vagy végfelhasználás szintjén helyezkedik el.

A KKV besorolás pontos meghatározása elengedhetetlen a pályázatokhoz, támogatásokhoz, és sok esetben a jogi megfeleléshez is.

Ha bizonytalan vagy abban, hogy vállalkozásod milyen kategóriába tartozik, érdemes szakértő segítséget kérni.

🔍 Hasznosnak találtad a cikket? Olvasd el ezt is: Digitalizáld vállalkozásod! 

📩 Ne maradj le friss pályázati híreinkről és szakmai tanácsainkról sem– iratkozz fel hírlevelünkre!